MENÜ

Pannoniay Boglárka Erzsébet

 Tatai Shakespeare Színház - Színházi stúdió

  

  A hajdani tatai várszínház és a szabadtéri színpad legendás előadásai adták az ötletet Pannoniay Boglárka Erzsébetnek a Tatai Shakespeare Színház megalapításához. Eleinte gyerekekből és fiatalokból álló színházi stúdióként működött, melyhez felnőttek is csatlakoztak, így alakult ki a társulat. 

   Első előadásuk a "Vásári Komédiák" című darab, mellyel számos fesztiválon szerepeltek.

   Ezt követte Moliére: Versailles-i rögtönzése, majd a színészmesterség órákon gyakorolt jelenetekből összeállított, "A színház varázslatos világa" című darab, mely válogatás a világirodalom legszebb drámáinak ismert jeleneteiből.

   Huszka Jenő műve alapján készült a "Gül baba rózsakertje" című zenés, táncos két felvonásos darab, melyet a tatai vár előtt felállított színpadon mutattak be 2012 tavaszán.                

 

A színház varázslatos világa

 

 Premierek:  

"Vásári Komédiák"

Tatai Patara Törökkori Történelmi Fesztivál, 2010. május 29.-30.

"Versailles-i rögtönzés" - Moliére

Barokk Fesztivál, Tata, 2010. augusztus 28.

"A színház varázslatos világa"

Tata, Menner Bernát Zeneiskola, 2011. december 18. 

"Gül Baba rózsakertje" - Huszka 

Tatai Patara Törökkori Történelmi Fesztivál, 2012. május 20.     

 

         Vásári Komédiák         

 

A színház varázslatos világa

 

Színdarabok

 

 - Gül Baba rózsakertje -

 - Muzsikás mesejáték -

 

  Az Úr 1554-ik esztendejében török járom alatt nyögött Buda. Eger dicsőségének híre egész Európát bejárta, mikor Dobó kapitány hős katonái a török túlerővel szemben megvédték a várat. Eme a hírre felkelő csapatok szervezkedek szerte az országban, hogy felszabadítsák Budát s a török által megszállt országot. A budai deákok, s bátor asszonyok Gábor deák vezetésével Mátyás király kincsét keresték, melyet a legenda szerint Buda vára alatt rejtettek el. Épp ama helyen, ahol Gül baba bektasi dervis szent rózsakertje és háreme virágzott a budai dombokon. A deákok a kincs birtokában erős hadsereget szervezhettek volna a török ellen.

   Eközben Ali, a budai pasa, a szultán helytartója mindenható kényúrként hatalmaskodott a budai várban. S imigyen rendelkezett: Mivel a vilajetek és szandzsákok adójukat megkésve rótták le, ezért büntetésül a legszebb leányzókat küldjék szolgálatul a budavári hárembe. Eme rendelkezést hallván a budai deákok sem maradtak tétlenek, s újra borsot törtek a budai pasa orra alá... miközben a leányok kiszabadításán bátorkodtak, váratlan esemény történt...

    
Szereplők:

Gül Baba – Kálmán Szabolcs m.v. 
Gábor diák - Rajtó Milán  
Ali Abdullah pasa – Bera Bálint 
Zülfikár – Göbölös Bálint 
Mujkó – Sebők Bence 
Péter – Szakolczai Patrik 
Ahmed kádi – Kovács Tádé 
Hasszan – Molnár Dániel 
Dzsemál – Márkus Bence 
Leila – Tupi Adél – Novotni Mónika 
Gizella – Szabó Edit 
Fatime – Fehér Enikő Mária 
Mirah – Auerbach Fanni 
Ilona – Horváthné Szikotnyi Krisztina – Gulyás Krisztina 
Katica – Aranyi Luca – Nyári Szimonetta

Dalnok: Thén Róbert  

Koreográfus: Verő Nikoletta

 Rendezte: Pannoniay Boglárka Erzsébet

 


 ____________________________________  

 

 Vásári Komédiák

  Vidám, zenés jelenetek a magyar színhátszás hőskorából

  

 

     Vidám, zenés jelenetek a magyar vásári komédiák világából. Felidézve az előző századok vándorszínészeinek életét és mindennapjait. Jelmezeiben, díszleteiben, játékstílusában a kor hangulatát idézi.

     A vándorszínész társulat megérkezik a várba, hogy tiszteletét tegye a várúrnak és a játékhoz engedélyt kérjen, kidoboltatják a várnép körében, majd a "Theátrum" építésébe kezdenek. A társulat öt rövid jelenetet játszik zenés közjátékkal.  

    Megérkezik a várúr és udvartartása, a színészek illően köszöntik őket, a vendégek helyet foglalnak és kezdődik a játék.   

 

 

A lónak vélt menyasszony

 - A pór, a fia, meg az oskola mester

 - Az ördög

 - A varga meg a vargáné

- Szegény Shakespeare

 - A mézesfazék     

 

 

                                                            

_____________________________________

   

  "A színház varázslatos világa"

    - Válogatás a világirodalom legszebb drámáiból -  

 

    Ismert szerzők, drámák, szereplők tűnnek fel egy-egy jelenetben a színpadon, most egy új feldolgozásban. Régi klasszikusok, fiatalok értelmezésében. Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Lope de Vega, Beaumarchais örökérvényű darabjai, karakterei jelennek meg egy komoly mégis mosolyogtató válogatásban.       

         

 

 

        I. Felvonás

Szophoklész: Antigoné - Prologosz

Shakespeare: Vízkereszt - I. felvonás 5. szín

Shakespeare: Két veronai nemes - I. felvonás 2. szín

Shakespeare: Ahogy tetszik - I. felvonás 3. szín 

Shakespeare: Sok hűhó semmiért - II. felvonás 3.-5. szín III. felvonás I. szín

Erkel Ferenc: Hunyadi László: Palotás

                                                    

        II. Felvonás

Moliére: Versailles-i rögtönzés - egyfelonásos

Moliére: Tudós nők - I. felvonás I. jelenet

Schiller: Ármány és szerelem - IV. felvonás 7.-8. jelenet

Lope de Vega: A kertész kutyája - I. felvonás 10. 13.-16. jelenet

Beaumarchais: Figaro házassága - II. felvonás 1. 3.-8. jelenet 

Cseh Tamás - Bereményi Géza: Dal a ravaszdi Shakeseare Williamről

 

 

      

Asztali nézet